Napjainkban a televízióban, sajtóban egyre gyakrabban hallhatunk az allergiás betegségek előfordulásának szaporodásáról. Az allergia fogalmát von Pirquet 1906-ban a következőképpen határozta meg: Az allergia a szervezet reakciókészségének megváltozása. Szervezetünk normális reakciókészségéért az immunrendszerünk a felelős. Ha az immunrendszer jól működik, egészségesek vagyunk.
EGÉSZSÉG = NORMÁLIS REAKCIÓ-KÉSZSÉG
A reakciókészség csökkenése vagy fokozódása során megjelenik:
Csökkent reakciókészség esetén, pl: mandulagyulladás, tüdőgyulladás, fokozott reakciókészségnél allergiás nátha, kötőhártya-gyulladás, allergiás asthma, bőrgyulladás, tápanyag-allergia léphet fel. A légúti allergiás betegségek aránya az utóbbi években egyre nő. Az új allergiás náthás betegek száma a 0-14 éves korosztályban 10%-ra tehető, az előfordulás csúcsát 15-25 éves korra teszik. Az allergiás náthások kb. 50%-ánál a későbbiekben asthma is kialakul. A fiúk aránya 2,2x gyakoribb a leányokénál, később ez a különbség elmosódik.
Mivel magyarázható az allergiás betegségek számának szaporodása?
- urbanizáció
- ipari légszennyeződés
- kémiai szerek
- dohányzás
- stressz
- mozgásszegény életmód
Mikor gondoljunk allergiás
náthára?
-ha a családban már előfordult
- orr-, garat-, szájpad-, szem- és fülviszketés
- orrdugulás
- tüsszögés, könnyezés, vizes orrfolyás
- köhögés, nehéz légzés
- fejfájás, rossz közérzet
Fenti tünetek a tanuló fiataloknál az iskolai odafigyelést, koncentrálást jelentősen csökkentik.
Az allergiás nátha két típusát különítjük el:
1, szezonális;
a kiváltó ok: pollen
2, perenniális; a kiváltó ok: házipor atka, lisztatka, gombaspóra, állati szőrök
A szezonális náthával kapcsolatban tudjuk, hogy Magyarország éghajlati viszonyai között a barkás növények már februártól virágzanak (pl. mogyoró, éger), ezt követi áprilistól a pázsitfüvek virágzása, majd a különböző virágok, gyomok, július közepétől a parlagfű. E fészkesvirágzatú növény kistömegű pollenjéből milliárdnyit szór a levegőbe. A parlagfű irtására nem fordítunk kellő figyelmet. A tőlünk nyugatra fekvő országokban a hatóságok szigorúan megbüntetik azt, aki nem irtja saját területén ezen veszélyes gyomnövényt.
Hazánkban a földhivataloknál és növényvédő állomásoknál lehet bejelenteni a parlagon hagyott területeket, ezen hatóságok indíthatják el a szükséges eljárást. Pollencsapdákkal mérhető az aktuális pollenkoncentráció, melyről a médiákon keresztül értesülhetünk.
Mit tegyen az allergiás beteg?
- ha megteheti, utazzon tengerpartra, vagy a hegyekbe
- csukja be az ablakot
- viseljen napszemüveget
- naponta hajmosással távolítsa el a hajára tapadt polleneket
- a háziporatka irtására speciális atkaölő szer kapható a patikákban
- ne tartson szőrös állatot a lakásban.
Az allergia kimutatására bőrpróba és vérvizsgálat áll rendelkezésre. A bőrpróba egy könnyen kivitelezhető, 30 perc múlva eredményt adó vizsgálati módszer, mely során átlagosan 10-12 allergénre vizsgáljuk az érzékenységet.
Az allergia kezelésében a hagyományos orvoslásban elsődleges az allergén, az allergiát kiváltó tényező eltávolítása a beteg környezetéből.
Ha nem szűnnek meg a panaszok, gyógyszerekhez fordulunk. Tabletta, szemcsepp, orrspray, hörgőtágító és gyulladáscsökkentő spray-k, injekciós immunterápia.
Ezekkel a szerekkel a tüneteket enyhítjük, de magára az immunrendszerre nem tudunk hatni. Figyelmet kell fordítanunk az allergiás betegek pszichés vezetésére is.
Mit ajánlhatunk az FLP-termé-kek közül allergiás betegeknek?
Elsősorban az Aloe Vera Gélt, mely az immunrendszer harmonikus működését próbálja visszaállítani. Bee Pollen tablettát kora tavasztól fokozatosan emelkedő dózisban. Activátort szemviszketés, orrdugulás esetén. Aloe First-öt torok-, fülviszketés, köhögés, bőrallergiák, rovarcsípés-aller-giák esetén, Lipset és kék virágú krémet allergiás bőrtünetekre.
Az FLP-termékek alkalmazásával akár teljes tünetmentesség is elérhető.